„Nem a dolgok zavarják az embereket, hanem a dolgokról alkotott véleményük.” – Epiktétosz
A stresszt általában ellenségnek tekintjük. De mi van, ha nem az?
Miért is beszélünk egyre többet a stresszről?
- sokszor fáradt vagy, mégis pörög az agyad?
- végre pihenhetnél, de az sem megy?
- csak akkor állsz meg, amikor a tested kényszerít?
- apróságokra is erősebben reagálsz, mint szeretnél?
- érzed, hogy túl sok, de nem tudod, min változtass?
- próbálod jól kezelni, de egyszer csak kirobban?
Nem az a kérdés, hogy stresszelsz-e, hanem, hogy mennyire vagy túlterhelve. Sokan már annyira megszokták a feszültséget, hogy fel sem tűnik, vagy azt mondják „kibírom még egy darabig, aztán nyugi lesz végre”.
A stressz a hétköznapi életünk szerves része. Ha nem tanuljuk meg kordában tartani, óriási hatással van az életünkre, a társas kapcsolatainkra és az egészségünkre testileg és lelkileg egyaránt.
Mi a stressz?
A legtöbben úgy gondolunk rá, mint valami rossz dologra, amit el kell kerülni. Pedig a stressz valójában egy jelzés. A szervezet válasza a kihívásokra. Az idegfeszültség érzete nem definiálja a stresszt.
Egy jel, hogy valami fontos történik benned. Lehet, hogy túl sok. Lehet, hogy túl sokáig tart. Vagy lehet, hogy egyszerűen nem jól kezeled.
Sokan például elfojtják a stresszel kapcsolatos érzéseiket, ami odáig vezet, hogy nem érzékeli a jelzést (sőt van ennek az ellenkezőjére is példa, aki nem is érzékeli magán, hogy stresszel, de a teste jelez, és fogalma sincs, miért).
A stressz olyan változásokat jelent, amit fenyegetőnek, veszélyhelyzetnek élünk meg. A túlzott stressz pedig akkor jelenik meg, amikor a szervezetünk tűrőképességének határa átlépésre került. Ez lehet fizikai vagy lelki hatás egyaránt. Valós és vélt történés is. Ahogyan egy film is válthat ki belőlünk érzelmeket, vagy egy nagyon egyszerű példa, hogy sok gyermek fél a sötétben esténként.
Ami minden stresszorban közös: valami olyan dolog elvesztése vagy annak a hiánya, amit az egyén nélkülözhetetlennek tart. Bizonytalanság, kontrollvesztés, információhiány, vagy akár a túlterhelés is ilyen.
Szerintem már mindenki megtapasztalta a stresszt valamilyen módon, így nem is az a kérdés, hogy tapasztaltál-e már stresszt, hanem, hogy milyen mértékben, és hogy képes vagy-e az életedben lévő stresszt megfelelően a helyén kezelni.
Søren Kierkegaard a szorongást lehetőségként látta a döntéshozatalra, önmagunk megtalálására. Szerinte a stressz negatív oldala átkeretezhető fejlődési potenciállá, ha kellően tudatosak vagyunk.
A stressz típusai
Eustressz
- Pozitívnak mondható
- Motiváló
- Fókuszáló
- Fejlődést hozó
Distressz
Negatívnak mondható, ami hosszú távon túlterheléshez vezethet.
Mi történik a testünkben a stressz alatt?
Ahogy Selye János fogalmazott, a stressz nem csak pszichológiai, hanem biológiai jelenség is. A hatásokat a központi idegrendszer és a hormonok váltják ki. A vér útján a hormonok befolyásolják a szerveket, szöveteket, sejtjeinket.
A szervezetben három részt érint leginkább:
- Hormonrendszert (látható elváltozások a mellékvesében)
- Immunrendszert (lép, csecsemőmirigy, nyirokcsomók)
- Bélrendszer és gyomor nyálkahártya
Természetesen ezek csak a legigénybevettebb területek. A vészreakcióban szerepet vállal a szív, a tüdő, az agy érzelmi központja és a teljes vázizomzat.
A szervezet a fenyegetésre a „fuss, vagy küzdj” választ adja, és sokszor egyik sem történik meg. Tehetetlennek érezzük magunkat, ami további stresszhez vezet.
Akármelyik is történjen végül, a szervezet felkészül az azonnali cselekvésre, és egy sor reakció lép érvénybe mind az elfutáshoz, mind a küzdelemhez. A szívnek gyorsulnia szükséges, adrenalint és kortizolt termel a szervezet, a vér a megfelelő helyekre kezd áramolni. Az agy a leglényegesebb dolgokra összpontosít, az azonnali túléléshez feledve a többi szükségletet. Az elraktározott energiakészlet felhasználásra kerül.
A krónikus stressz hatásai
„Nagy árat kell fizetnünk azért, ha nem tartjuk tiszteletben lelkünk és testünk alapvető egységét.” – Dr. Máté Gábor
Ahogy azt fentebb írtam, számos változás megy végbe a stressz hatására. Ha mindez állandósulni kezd, az energiakészletünk kimerül, a szervezet egyensúlya felborul, és a test néha a saját sejtjeit kezdi megtámadni. (Ezt nevezik autoimmun betegségnek.)
A krónikus stressz nem pusztán ártalmas, maradandó károsodásokat okozhat. Gyakorlatilag biztosítja a kapcsolatot a személyiségjegyek, az életmód és a betegségek között.
- Magas vérnyomás
- Szívproblémák
- Szövetkárosodás
- Alvászavar
- Immunrendszer gyengülés
- Hormonháztartás megborulása
- Stb.
Amit még hiányolok a kutatási eredményekből
Többször olvasni, hogy milyen hatásokkal jár hosszú távon a stressz, viszont ahogy én látom, többségében distresszre gondolnak.
Egyrészről kevés kontrollált vizsgálat van arra vonatkozólag, hogy a rövid távú intenzív, pozitív stressz milyen hosszú távú hatásokkal jár (immunrendszer, agyi plaszticitás, reziliencia), valamint érdekelne, milyen hatásokkal járhat a hosszabb távú eustressz. Remélem, a közeljövőben olvashatok majd ezekről is.
Hogy mit is tanulhatunk mindebből?
Végső soron a stressz, úgy gondolom, nem ellenség, hanem eszköz. Rövid távon és közepes mennyiségben olyan természetes folyamat, ami jelet közvetít nekünk, és felkészít bennünket a cselekvésre. Azonban, ha túl sok és hosszabb ideig tart, krónikussá válik, és az már problémákat fog okozni.
A jó stressz:
- Energiát termel.
- Képes fejlődésre ösztönözni bennünket.
- Motivál, növelheti a hatékonyságot.
- Képes fokozni a teljesítményt.
- Javíthatja a fókuszt és a figyelmet.
- Kiszűrheti a zavaró tényezőket.
- Serkenti az agyi tevékenységet, így segítheti a gyorsabb problémamegoldást.
- Erősíti a mentális ellenállóképességet.
Friedrich Nietzsche az emberi fejlődésben fontosnak tartotta a nehézségek és a szenvedés átélését. A rövid ideig tartó stressz formálja a karaktert, és növeli az életre való felkészültséget.
Azonban a hasznos stressz rövid ideig tart. Meg kell tanulni irányítani.
Hogy is néz ez ki? Mérték + Idő + Kontroll
Olyan, mint az áram. Kis mértékben működteti a dolgokat, nagy mértékben kiégeti a rendszert.
Hogyan kezelhető a stressz?
Nagyon egyszerűen hangzik, hogy „menj ki a természetbe”, vagy hogy „fess egy kicsit”, „kertészkedj”, vagy „puzzle-ozz”, és a stresszszinted csökken. Viszont hiába fogsz ezekbe bele, ha a fejedben továbbra is forognak a kerekek.
Valójában az elsődleges kérdés, hogy felismerjük-e egyáltalán a stresszorainkat?
- A stresszorok megjelenését követően észrevesszük azokat a fiziológiai jeleket, amelyekkel a testünk jelez?
- Felnagyítjuk vagy elbagatellizáljuk a válaszreakcióinkat?
- Energiatöbblettel rendelkezünk (pl.: harag), vagy inkább bele vagyunk fáradva a történtekbe (pl.: szomorúság)?
- Mire mond nemet a szervezetem?
Mint az látható, ez egy igen összetett dolog. Azok a készségek, amiket fejleszteni szükséges a krónikus stressz elkerülése érdekében:
- Érzelmi kompetencia
- Tudatos jelenlét
- Határállítás
- Öngondoskodás
- Szociabilitás
Bár valójában mindegyiket az öngondoskodás részének tartom valamilyen szinten, mégis kiemeltem a leglényegesebbeket a stresszel kapcsolatban, és a későbbiekben külön fogok róluk írni.
Minél szélesebb annak a skálája, hogy hogyan birkózol meg a stresszel, annál nehezebben tud krónikussá válni.
Hallottál már Maslow szükségletelméletéről? Ez egy olyan felállított rendszer, melyben alapjaitól építi fel egy egyén szükségleteit. Maslow elgondolása alapján bármelyik is sérüljön, megrengeti a piramist, és az egyén nem léphet feljebb.
A konzultációk alkalmával rendszeresen foglalkozunk a személyes szükségletekkel is, hogy alapjaitól térképezzük fel a stresszorokat, mert úgy gondolom, hogy bár fontos, hogy megtanuljuk kezelni a stresszt, ugyanolyan fontos felismernünk, mi váltja ki.
Szorongásunk többségében vagy jövőbeli aggodalmakból, vagy múltbéli eseményekből származik. A buddhizmus és a zen nem véletlenül hangsúlyozza a jelen pillanat tudatos megélését.
Ha szeretnéd megérteni a saját stresszreakcióidat, és megtanulni kezelni őket, keress fel, és megnézzük együtt, mi állhat mögötte. Írj nekem e-mailt, vagy találkozzunk a programjaim egyikén!
Találkozunk a jelenben!
Sedlák Dorina
Stresszoldó- és jelenlétalapú foglalkozásvezető
Művészet- és mesefoglalkozás-vezető
Erdőfürdő-vezető
Önismereti csoportvezető
Ha valaki mélyebben is olvasna a témában
Dr. Máté Gábor – A test lázadása
- A stressz és az érzelmi elnyomás hatása a testi egészségre
- Hogyan járul hozzá a krónikus stressz az olyan betegségekhez, mint a rák, a cukorbetegség, a szívbetegség, az autoimmun betegségek
- Miért lehet az, hogy a test látható reakciót ad lelki, elnyomott dolgokra
Selye János – Stressz distressz nélkül
Selye János – Életünk és a stressz
- Hogyan tegyünk különbséget jó és rossz stressz között
- Hogyan működik a stressz a szervezetben
- Milyen az optimális stresszszint, ami még pozitív hatással van az életünkre
Jon Kabat-Zinn – Full Catastrophe Living
- Hogyan csökkentsd a káros stresszt
- Hogyan növeld a jó stresszhez való tudatosságot
- Epiktétosz – Enchiridion
- Marcus Aurélius – Elmélkedések
- Friedrich Nietzsche – Így szólott Zarathustra
- Kierkegaard – The Concept of Anxiety
- Zen buddhizmus – Dhammapada